Utána választás következett, amit I. Rubofen császár nyert meg Algoflex császárjelölt ellen. Ő volt az első PPP-s (Politizáló Plötze Párt) császár (még ma is ez a párt irányítja az országot). Ő 1350-ben halt meg. Ő utána jött fia, I. Algoflex M, aki bevezette a plötzális köztársaságot, és a Szenátus őt választotta meg miniszterelnöknéknek. Ő vezette be a fityinget, mint hivatalos fizetőeszközt. 1401-ben bevezette a Józsai Értéktőzsdét, amin az árak már fityingben voltak feltüntetve. Eltörölte a Szenátust és helyette bevezette a JAPÁN-t (Józsai Alakulati Parlament és Állami Nagyiroda). 1422-ben azonban lázadás tört ki, amit Vatta vezetett, és a miniszterelnök ennek áldozata lett. Akkor elkezdődött Józsa alumínium-kora. A lázadás kikiáltotta a császárságot, és a császár I. (Halfelyű) Bromhikum lett. Közben a Kismacsi Birodalom bejelentette leválását, majd megtámadta Józsát. Hiába volt a hősies ellenállás, a Józsai Birodalom 200 évre kismacsi tartománnyá vált. Az első kismacsi császár, aki Józsa fölött is uralkodott, I. Hiller Bekem volt, akit 20 évesen megmerényeltek. Őt követte Sztá Linda császárnő. 1519-ben a Szovjetuniótól rohamdrojdokat vásárolt, amivel rettegésben tartotta birodalmát. A célja a józsai nemzet kiirtása volt. 1541-ben indult az első támadást, amiben sikerült győznie. A csatát megnyerte, azonban a háborút elveszítette, köszönhetően a józsai kamionplötze-rohamoknak, és a beépített géppuskákkal rendelkező tanyabájkoknak (tanyabájk: józsai közlekedési eszköz, tanyákon található rozzant bicikli). ezután a józsaiak Józsa várát is megtámadták, ahová időközben a Kismacsi Birodalom a központját helyezte, ezt azonban Sztá Linda császárnő csapatai visszaverték. A császárnő 20 új adót vezetett be, és sanyargatta a népet. 1532-ben megépítette a kismacsi világítótornyot, majd 1547-ben a Józsai Űrállomást (vagy ahogy Pákó mondaná: úúúúúúállomás) 1550-ben úgy elpusztult, hogy belehalt. |