Ekkor lett vége a békés időnek, mivel Dzsibuti is részt vett a III. Összafrikai Szabadságharcban, ami a francia hódítók ellen indult, és Józsának segítségnyújtási kötelezettsége miatt be kellet lépnie a háborúba.  A háború félsikerrel végződött, ugyanis Afrikának csak bizonyos részeit sikerült visszahódítania. Észak-Kismacs (Hármashegyalja-Nagymacs) csatlakozásának elfogadásával újabb ellentétek alakultak ki a ZTSZ és a Kismacsi Birodalom között. Végül 1655-ben Dzsibuti Észak-Kismacs katonai megszállása mellet döntött. 1656-ben létrehozták a független Hármashegyalja-Nagymacsi Birodalmat. Végül 1657-ben A DZSHAVM(Dzsibuti Hadsereg Avagy Militöri) végleg kivonult a területről. 1672 fontos évszáma történelmünknek, ugyanis ekkor tört ki a nagy zebrajárvány, amitől az emberek becsíkozódtak. Ekkor az EJU (Erőszakos Járványügyi Unió) megszállta a járvánnyal fertőzött területeket. Így alakult ki a birodalom mai formája, mert azokat a területeket máig sem kaptuk vissza. Közben délen megalakult a Jugobunkoid Államszövetség , és 1685-re megszállta az északi szomszédait, kivéve Józsát. Mégis megtámadtak. A támadás váratlanul érte hazánkat, így csak határozatlan ellen lépéseket tudtunk tenni. Azonban 1689 decemberében egy elszánt hazafi, Lakatos Belzebub di Achilles megalapította a Büszke Gólyatöcs Légióját (BGL). Ez 500 000 józsai ifjúból állt, akik felvették a harcot az 1 500 000 támadóval szemben. A birodalom közepén sikerült megállítani őket. Kétszer is megpróbáltuk felszabadítani a megszállt részeket néhány szövetséges ZTSZ csapattal, de eredménytelenül. A BGL azonban létrehozta a Büszke Gólyatöcs Unióját, a környező országok megszállásával, a ZTSZ tagállamai pedig önként csatlakoztak. Ez 1700-ban történt. Így sikerült legyőzni a jugobunkoid csapatokat.